Homebridge-el összekötött okos tükörhöz linkek, összetevők, leírás:

• MagicMirror2 Open Source szoftver: Link
• MagicMirror2 modulok: Link
• Raspberry Pi OS: Link
• Egy kétirányú tükör (detektív tükörnek is hívják) én esetemben egy 80x64cm-es darab
• Rögzítéshez „L” alakú felfogató (képen)
• Egy kijelző elektronikával együtt (monitor). Vagy alternatíva lehet egy notebook kijelző. Ehhez kelleni fog egy HDMI/VGA LCD panel. Én innen rendeltem: Link
• HDMI/DVI vezeték (vagy mikro HDMI/HDMI, kijelzőtől függ)
• Tápegység a kijelzőhöz és az RPI-hez
• Egy Raspberry Pi 3B+ (de szerintem egy Zero-val is meg lehet csinálni, csak most ez volt itthon) Egyébként innen szoktam rendelni: Link
• Sonoff mozgásérzékelő, ha automatikusan ki- bekapcsolást akarunk: Link
• Egy CC2652RB development stick a zigbee2mqtt-hez és a Sonoff-hoz: Link
• RPI-re egy mosquitto broker: Link

Elsőre talán bonyolultnak tűnhet már csak a felsorolás miatt is, de ahhoz, hogy működjön, az utolsó három pontot figyelmen kívül is hagyhatjuk. Az én esetemben egy előszobabútor tükrös részét alakítottam át úgy, hogy a gyári tükör ragasztva volt. Ezt eltávolítottam, damillal óvatosan elvágtam a ragasztó réteget. Az új kéritányú tükör felhelyezése viszonylag egyszerű volt, mert az üvegesnél kaptam hozzá „L” alakú rögzítő pántokat, így nem kellett keretet vagy dobozt csinálni az egésznek, megmaradhatott a „minimál style”. Annyit kértem még, hogy a széleket csiszolják meg mindenképp, mert keret nélkül lesz felhelyezve.

Az elektronikát és a kijelzőt szerencsére egymás mellé tudtam helyezni, annyit engedtek még a vezetékek, úgyhogy szépen berajzoltam a helyét és dekopírral kivágtam. Kicsit kellett játszani a vízszinttel, de egy kis „játék” után meglett a kívánt pozíció.

Egyébként a Raspberry és a tápegységek nem a tükör mögé kerültek, hanem egy alatta lévő cipősszekrény mögé 🙂 tökéletesen el lehetett rejteni. Jobb is így, nem akartam a bútorlapból sokat kivágni, mert a tükörtől és a kijelzőtől majdnem 7 kilóval nehezebb lett az egész, féltem, hogy eltörik a lap. A felfogatást is távtartással kellett megoldani, mert sajnos a DVI csatlakozó miatt egy kicsit elállt a faltól még úgy is, hogy a csatlakozó, amennyire lehet be van süllyesztve a bútorlapba. De összességében elmondhatom, hogy egész jól le tudtam minimalizálni a vastagságát, a csatlakozó résznél 35mm-t mértem, ha a tükröt nem számoljuk.

Szoftver résznél az én esetemben személyre szabottabb a dolog, mert már megvolt a Homebridge és a Node-Red is, amit napi szinten használok. Tehát nem csak az alap modulok lettek telepítve, hanem írtam hozzá javascript-ben MQTT-hez pl az összes világítás állapot leszedéséhez egy kisebb programot. A magyar névnap kijelzéséhez sincs modul, azt is Node-Red szedi be webről és a mosquitto-ba küldi be MQTT-n, onnan pedi a MagicMirror MMM-MQTT modulja írja ki az eredményt.

A forráskódokat, json konfigurációkat ide nem írnám le, mert jó hosszú leírás lenne, ráadásul mindenhol más környezet és hálózat van, lehet máshol nem is működnének a konfigjaim. Aki ilyennek nekifog, annak már amúgy is vannak ezekről ismeretei és gyakorlata…

Emellé természetesen MikroTik eszközökkel van kiépítve az egész hálózat, a router, az AP-k és CAPsMAN-el vannak központilag menedzselve. Mert nem csak a tükör üzemel itt, hanem konnektorok, relék, RGB izzók, szenzorok, teljesítmény mérők, és ezek mind-mind egymással kommunikálva (Homebridge vagy HomeAssistant) bármilyen automatizációt létrehozhatunk. Így oldottam meg pl a ki- és bekapcsolást is. A kijelzőt teljesen tudom áramtalanítani, mert egy okos konnektorba van bedugva, viszont a MagicMirror-nak is van modulja, amit ha felrakunk MMM-Remote-Control API-n keresztül tudunk fényerőt állítani. Ehhez én leemuláltam Node-Red-ben egy Homekit kapcsolót, amihez szépen megírtam mindent, úgyhogy Apple kompatibilissé tettem a tükröt is 🙂

Hegesztő huzal raktározó készülék, okos funkciókkal a meglévő vállalatirányítási rendszer beléptető kártyáinak integrálásával. Ellenőrzött hozzáférés a gyár hegesztői számára, adatbázisban lévő tárolás az összes hozzáférésről. Visszamenőleg adatokat gyűjthetünk, hogy ki, mikor és mennyi anyagot használt fel a hegesztéshez. Ezek az adatok nagyon értékesek lehetnek egy vállalat számára, „előrejelzés” kalkulációkhoz. Az ipar 4.0 itt kezdődik.